Benkő László

Benkő László

A Magyar Írószövetség és a Történelmiregény-írók Társaságának (TRT) tagja. Történelmi regények és neves személyiségekről szóló életregények mellett több lektűr szerzője. Eddig negyvenegy munkája jelent meg.

Benkõ László - Táltosidõk

A szerzõ regényfolyamának elsõ kötetében megkísérli összegezni mindazt a tudást, ami a honfoglaláskori eseményekrõl jelenleg rendelkezésre áll, az igencsak szegényes forrásanyagok és a korabeli sírokból feltáruló nyomok alapján. A Táltosidõkben a Fekete-tenger mellékére, Kazáriába, 850-be kalauzolja az Olvasót, egy olyan földre, amelyen a magyarság idegen alávetettségben élt.

S éppen ez a tény kényszerítette ki önszervezõdését, teljesítette ki szabadságtudatát, s vezetett végül sok harc és véráldozat árán az önállóvá váláshoz.

Kemény fába vágja a fejszéjét, aki a magyarság õstörténetét boncolgatja, hiszen régmúltunkat mindmáig sûrû homály fedi, s csak lassan tisztul a köd. Közben újra és újra felvetõdik a kérdés: honnan jöttünk, s kik vagyunk valójában? Ha választ kapunk, máris ott a következõ: hol volt Levedi fejedelem földje? s hol volt Etelköz pontosan? mind magyar volt-e a hét törzs, vagy voltak közöttük, akik úgy lettek azzá? Miféle erõk és események kényszerítették a magyarokat az új hazába, a Kárpát-medencébe?

9. század családregény honfoglalás kalandregény magyarság regény történelmi

https://drive.google.com/file/d/13oZ3w2ZJ2OE0hXwZPTQeQeVGVlA-sh_o/view?usp=sharing

Benkõ László - Idegen tüzek

Történelem és egyéni sorsok fonódnak össze ebben a nagy ívû mûben, amely egyszerre izgalmasan szép olvasmány és ragyogóan színes leírása a honfoglalást megelõzõ évtizedeknek; egy monumentális freskó a korai magyarok és besenyõk életérõl, s nem kevésbé a környezõ világról. Az olvasó az utóbbi évtizedek legjobb történelmi regényét tarthatja a kezében. Keleten olyan a gyepû, mint az üstben a forró víz. Bugyog, forrong ott minden, békétlen, senki nem tudja, mit hoz a holnap… Ha tehát megindul valami keletrõl, a fejedelemnek lépnie kell, mint a táblán a játékosnak. Tán már most is sejti a táltosok jövendöléseibõl, milyen sors vár a törzsszövetségre. Álmos soha nem bíz a véletlenre semmit… Gecse, a magyar solymász idegen tüzek rideg fényét bámulta Pannóniában, ahová a véletlen vetette mára már ködbeveszõ esztendõkkel ezelõtt, és ahol a mindennapi betevõjét megszerezte ugyan, de a lelke nem nyugodott meg soha. Tragédiák sorozata kényszerítene arra, hogy nekiinduljon a világnak, vissza a távoli puszták felé, a régi szálláshelyekre, amelyek tágas környékén már összeszedte erejét és felemelkedett a honfoglalásra készülõ magyarság. Egy sorscsapás elvette tõle a fiát, azt hitte, nem él már, ám a gyerek csodával határos módon megmenekülve szintén keletre tart, megismeri a korabeli Kijevet és Bizáncot, hol rabként, hol mint szolgalegény rettenetes viszontagságokon megy keresztül, hogy végre egy besenyõ szálláson kössön ki, és kezdjen új életet.

https://drive.google.com/file/d/1OAGKpkyOaCNI8FK9h_Ll_nnM04RZuzBC/view?usp=sharing

Benkõ László - A megszerzett föld

A regénytrilógia befejezõ része nemcsak a magyar honfoglalás döntõ eseményeit meséli el színesen, egyéni látásmóddal, és rengeteg ismeretet felvonultatva, de egyben családtörténet is; hús-vér emberek öröme és bánata, a fájdalom és a boldogság tovatûnõ pillanatai röppennek el a szemünk elõtt, megállíthatatlanul száguld elõre az idõ, a sorsokat alakító történelem. Részesei ennek a történetnek az õsök éppúgy mint mi magunk, a kései utódok. Egy nép, amely földet és hazát szerzett magának Európában. Bizánci követek érkeznek Álmos nagyfejedelem és fia, Árpád vezér szálláshelyére, hogy a hatalmas pusztai nép segítségét kérjék a bolgár cár ellen. A mogyeriek vezérei nagylelkûen rábólintanak a kérésre, és csak õk tudják, hogy ebben a pillanatban elkezdõdött a honfoglalás. A bolgár háború ugyanis remekül beleillett Álmos és Árpád régtõl dédelgetett terveibe, a kiszemelt föld, az új haza megszerzése kézzelfogható közelségbe került. Gecse vitéz és fia, a harcossá cseperedett Beke elindulnak a sztyeppérõl nyugat felé, az egyik a tudásával, a másik a kardjával szolgálja a nagy célt: mindketten ott vannak a hadban, ha más-más színtereken is, hogy súlyos testi-lelki megpróbáltatásokon átesve, a pannon tájakon találkozhassanak ismét. Itt bukkan rájuk és leli meg a lelke nyugalmát Majk is, Gecse másik fia, aki félig-meddig besenyõvé válván, rettenetes viszontagságok után kerül vissza az övéi közé: a keletrõl szorongatott besenyõk a védtelen mogyeri szállásokat támadják, és Majknak menekülnie kell befogadó nemzetségétõl. Idegen lett õ már mindkét nép szemében.


https://drive.google.com/file/d/1Rze34xoQH8YRbMKHWS14sf4fS28sMBOs/view?usp=sharing